Kezesség 1
Kezesi kötelezettségek, beszámítás, kifogás, sortartás kifogása
Mi a kezesség?
Kezességi szerződéssel a kezes írásba foglalva arra vállal kötelezettséget, hogy ha az, akiért kezességet vállal (a kötelezett) nem teljesít, akkor ő fog helyette teljesíteni.
A kezes kötelezettsége az elvállalásakorihoz képest nem válhat terhesebbé, kiterjed azonban a kötelezett szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is. Ez azt jelenti, hogy például a tőkekövetelés kamatai, vagy a szerződésszegéssel okozott kár is követelhető a kezestől.
„A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti mind a kötelezett mind a saját kifogásait a jogosulttal szemben.”
Ha például a jogosult tartozik a kezesnek, akkor a kezes ezt az összeget levonhatja a jogosultnak a kezesség alapján fizetendő összegből.
Speciális szabályok érvényesülnek, ha a kötelezett ellen felszámolási vagy csődeljárás indul.
A csődeljárásban a kötelezett részére biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.
A felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, ha a jogosult a kezest az egyezség megkötését megelőzően annak feltételeiről tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén a kezes a felszámolási vagy a csődeljárásban a jogosult helyébe lép. A tájékoztatás elmaradása esetén a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre.
A kezesség jogosultja köteles tájékoztatni a kezest, ha:
- a kötelezett esedékességkor nem teljesített (fizetett) vagy
- a kötelezettség teljesítési határideje változott vagy
- a kötelezett helyzetében olyan változás következett be, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja és
- egyidejűleg tájékoztatni kell a tartozás aktuális mértékéről is.
A jogosultnak – ha az eredeti kötelezett nem fizet - érdemes a kezest írásban felszólítania a teljesítésre, mert a kezes az eredeti kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult eredménytelenül szólította fel a teljesítésre.
Alapesetben először az eredeti kötelezettől kell megkísérelni a követelés behajtását, azaz
a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a sortartás kifogása.
A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, magyarul a teljesítés közvetlenül követelhető a kezestől (ezt hívjuk készfizető kezességnek), ha
a) a követelés kötelezettől való behajtása annak elköltözése (pl. a kötelezett székhelyének megváltozása) miatt lényegesen megnehezült;
b) a jogosultnak a kötelezettel szembeni más tartozás miatti végrehajtása eredménytelen lett
c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
Dr. Szűcs Gábor ügyvéd
dr.szucs.gabor@upcmail.hu
+36 20 9569 313